vers, ami nem hagyja nyugodni a lelket! *-*
2011. augusztus 26., péntek
Minden pillanat olyan veled,
akár egy virág.
Idő után elhervad,
nem él tovább.
Csak azt akartam látni,
ami igazán jó benned.
Rossz éned rejtve maradt
nem kell félned.
Most már elhervadt a virág,
vele haltál te is
de hangod, illatod, fájdalmam
és csókod,
örökre az enyém.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése